::: TÚRAUTAK :::

 

::: FORRÁSOK NYOMÁBAN:::

Bakonybél – Borostyán-kút (Szentkút) – Borsó-kút – Bányász-kút
– Judit-forrás – Szömörke-völgy – Borostyán-kút – Bakonybél (kb. 9 km)

A Petőfi utcán végigsétálva elhagyjuk a falut és kb. 300 m megtétele után megérkezünk a Borostyán-kúthoz. A néphagyomány szerint itt remetéskedett Szent Gellért. Az itt fakadó források vizét egy kis tavacska gyűjti össze. A tó körül elhelyezett padok csendes elmélyülésre kínálnak lehetőséget. Az itt található kápolna mellett félkörívben haladó út vezet a Kálvária-dombra. A kápolnától a P (kereszt) jelzésű úton folytassuk utunkat, balra a domboldalon keresztet látunk, mely az egykori szőlőültetvények helyén áll. Egy szakaszon az erdőben, majd szántóföldek és rétek között haladunk. A jelzett turistaút érinti a Borsó-kút forrást. Rövid pihenő után visszafordulva, alig 300 m-t haladva, elérjük a már egyszer érintett P (háromszöggel) jelzett útelágazást. A jelzés D felé vezet egészen a Bányász-kútig. Itt kezdődik a táj egyik legszebb útszakasza a Kerteskő szikla szurdokba. A szurdok kb. 200 m hosszú, szélessége 17-50 m között váltakozik. Ny-K irányú, D-ről és É-ról többnyire sziklafalak határolják. A sziklák magassága D-en eléri a 40 m-t, míg É-on a 30 m-t. Nagy esőzéskor vagy hirtelen hóolvadáskor a víz nagy magasságban kitölti az eróziós, beszakadásos szurdokvölgyet. Az árnyékos, hűvös völgyben a sziklák hasadékaiban számos ritka moha- és páfrányfaj él. A Z (kör) jelzés mentén felkapaszkodhatunk a gyönyörű környezetben fakadó Judit-forráshoz. A jelzésen visszatérünk a szurdok-völgybe és visszasétálunk a Bányász-kútig. Innen a Z (sáv) jelzésen a Szömörke-patak védett (Tájvédelmi körzet) völgyében haladunk a Halomány-hegy felé DNy-i irányba. A völgyet elhagyva jobbra fordulunk, még mindig aZ (sáv) jelzést követve, ÉNy-i irányba haladunk, a murvával leszórt erdészeti úton a Borostyán-kúthoz.
A tervezett útszakaszban vannak rövid, de nehezen járható részek, amelyek megfelelő túracipőt igényelnek. Több olyan pontot is érintünk, ahol – ha éppen nincs tűzrakási tilalom – szalonnát süthetünk vagy bográcsozhatunk. Ha képesek vagyunk halkan mozogni az erdőben, akkor sok erdei vadat figyelhetünk meg. Kullancsveszély!

 


 

::: PODMANICZKYAK VÁRA :::

Bakonybél oda-vissza kb. 6 km

A célpont: A bakonyújvári rom, egy rablólovag vár romjai. Bakonybélből a K (kereszt) jelzésen haladunk É felé a Gerence-völgyében. 2 km után elérjük Gerence-puszta mai házait. Valaha vízimalom és csárda működött itt, a betyárok kedvelt tanyája. A házak után 100 m-re jobbra egyre emelkedő félkörívben haladó út vezet a bakonyújvári romokhoz. Az ún. Várhegy 434 m, a hegygerinc legmagasabb csúcsa. Ezen épült az egykori rablólovag vár. A feltűnően keskeny gerincen állnak a romok. A várat a Podmaniczky-család építette 1529-33 között. A vár a Bakony rejtett Gerence-völgyében az ÉD-i irányú kereskedelmi útvonal fölé magasodó hegygerincre épült. Rövid idő alatt félelmetes rablófészekké vált. Fosztogatásokkal örökös rettegésben tartották a vidéket. Ők fosztogatták többek között a zirci ciszterci kolostort és templomot. 1546-ban királyi törvény rendeli el lerombolását. A Podmaniczkyak valószínűleg egy 14. századi ispánsági vár alapjaira építették. A körülötte lévő sáncok őskori eredetűek. Számos földvár bizonyítja, hogy a táj kiemelkedő dombjain őskori erődítmények emelkedtek. A hagyomány szerint az egykori rablóvár kulcsa a pannonhalmi apátságban van. A romok megtekintése után az országúton is visszatérhetünk Bakonybélbe.

===========================================================================

::: BARÁTOK ÚTJA :::

Bakonybél – Barátok útja – Százhalom – Kisszépalmapuszta – Levél-kúti árok – Kőris-hegy – Ördög-lik-barlang – Márvány-völgy – Százhalom – Tekeres-kút – Tekeres-kúti-árok – Bakonybél (kb. 15 km)

A községből a Pápai út végén található autóbusz megállótól indulunk K (sáv), S (sáv), Z (sáv) és a Z (kereszt)együttes jelzés mentén, aszfaltozott erdészeti úton kb. 2 km megtétele után balra az országos K (sáv), Z (sáv)túraútvonalon folytatjuk utunkat a Barátok útján. A Barátok útja a középkorban a porvai pálos és a béli bencés monostort kötötte össze. Az építkezéshez felhasználták a környéken található mezozoos mészköveket, ún. félmárványokat. Ennek emlékét őrzik a régi elnevezések is, vö.: Márványbánya, Márva-völgy. Rövidelen jobbra fordulunk a nagy Z (sáv) jelzésen. Ezen haladva érjük el a Százhalom elnevezésű halomsírmezőt. A 226 halom egy kisebb és nagyobb csoportban helyezkedik. A legnagyobb sírok mérete 20-30 m átmérőjű, 2-3 m magas. A kisebbeké 5-16 m átmérőjű és 1 m-nél alacsonyabb. Számtalan mítosz fűződik a helyhez, pl. elásott kincsekről és kísértő szellemekről (van aki kelta települést, mások hun népcsoportot feltételeznek). Az 1969-es régészeti ásatások szerint későbronzkori (Kr. e. 1200 k.) telep kiterjedt temetője az ún. Százhalom. Elhagyva Százhalmot tovább haladunk a Z (sáv) jelzésen, még mindig a Barátok útján haladunk, kb. 1 km megtétele után érjk el az erdészeti aszfaltútról a kisszépalmai erdészeti vadászházat. Ezen az aszfaltúton néhány száz métert továbbra is Z (sáv) jelzésen haladva (É-i irányban), elérjük a Z (kereszt) jelzést, ezen balra fordulva folytatjuk utunkat a Levél-kúti árokban. Erős kaptatón haladun a Tűzkő-hegy felé. Jelzésünk találkozik P (sáv) és S (kereszt) jelzéssel. Követve a jelzéseket elérjük túránk legmagasabb pontját, a Kőris-hegyet (709 m). Itt megpihenve a Vajda Péter-kilátóból gyönyörködhetünk a fenséges panorámába. Vajda Péter (+1846) szervezte meg a Magyar Terészettudományi Társaságot. A kilátótól K (barlang) jelzésen haladva 300 m után elérjük az Ördög-lik barlangot. Ez egy ún. aknabarlang (zsomboly). 21 m mélységben 14 m hosszú és 3 m széles terem taláható. A barlangba tilos és veszélyes lemenni! Folytatva utunkat K (barlang) lefelé haladunk a Márvány-völgyön. Elérjük a már érintett Százhalmot, majd a Tekeres kutat. Innen S (kör) jelzésen a Tekeres-kúti árokban leballagunk az erdészeti aszfaltútig. Ott jobbra fordulva S (sáv) jelzésen visszasétálunk a faluba. Útközben még megtekinthetjük a Pörgöl-barlangot, az S (barlang) jelzsé vezet ide.

===========================================================================

::: SZIKLÁK KÖZÖTT :::

Bakonybél – Hegyes-kő – Fehér-kő – Augusztin-tanya
– Ráktanya – Hegyes-kő – Bakonybél (kb. 13 km)

Bakonybélből a Borostyán-kút felé vezető Z (sáv) jelzésen a Szömörke-völgy bejáratáig, majd innen a Hegyes-kőig megyünk. P (négyzet) jelzésen a Kőkút-árokban folytatjuk utunkat a Fehér-kő sziklacsoportjáig. Ennek a neve szerepel már a béli apátság alapítólevelében (1037). A Szekrényes-kő árokban haladunk a Szekrényes-kőig, majd egy nyiladékon áthaladva érkezünk Augusztin-tanyához. Tovább haladva a P (kereszt) és a Z (kereszt)jelzésen érjük el Ráktanyát. Utunk során gyönyörködhetünk a bükkös és gyertyános szálerdőkben, a fennsíki rétekben, legelőkben. Ráktanyától a Z (kereszt) jelzésen ballagunk vissza a Hegyes-kő felé. Többször is keresztezi utunkat egy erdészeti murvás út. Az öreg szálerdők aljában kanyargó turistaút még a legforróbb nyári napokban is kellemesen hűvös. A Hegyes-kőtől a már ismert Z (sáv) jelzésen érhetünk vissza Bakonybélbe.

===========================================================================

::: ODVASKŐ TÚRA:::

Bakonybél – Szarvad-árok – Odvaskő – Gerence autóspihenő (kb. 5 km)

A községtől az újtelepi végállomástól a K, S, Z és Z (kereszt) együttes jelzés mentén aszfaltozott úton megyünk kb. 1,5 km-t. Itt balra fordulunk a Z (kereszt) jelzésű turistaútra, amely változatos tájon váltakozó hegy és völgymenetben vezet minket a Gerence-völgyi autóspihenőhöz. Könnyen járható sétaút.

Útközben a Szarva-árok végén a P (barlang) jelzésen az Odvaskő-barlanghoz sétálunk. Az Öreg-Szarvad-árok É-i oldalán kb. 50 m magasságban nyílik a barlang háromszög alakú bejárata. Hossza kb. 20 m, szélessége 8-10 m, magassága kb. 3-4 m. A barlang É-i sarkában egy kürtő nyílik a hegytetőre. A terem egy sziklahasadékán újabb terembe érünk, amely a külszínre vezet. A barland „oduoskw” szóalakban már a béli apátság 1037-ben kelt alapítólevelében is előfordul. A barlangban a 20. sz.-ban több kutató végzett ásatást, s ennek eredményeként bebizonyosodott, hogy a jégkorszaban az ősember már lakott benne. A hagyomány szerint ezt a barlangot a hírhedt betyárok is használták. Itt tanyázott Milfaith Ferkó és bandája is. A barlang a Gerence-csárdához közel van. Innen látták el étellel és itallal a betyárokat. A barlangót P (barlang) jelzésen ereszkedünk le az autós pihenőhöz.